Picit megkönnyebbültem. Na jó, nagyon!
NYERTÜNK A KUPAMECCSEN! Ráadásul Pacsán nyertünk, a régi csapatom ellen. Félreértés ne essék: nem az ő vereségük volt a fontos, hanem a mi győzelmünk. Új, formálódó csapat vagyunk, ahol minden pozitív dolognak örülni kell.
Bár a meccs nem indult jól, mert a mérkőzés előtt fél órával derült ki, hogy a 4 újonnan leigazolt játékosunknak nincs meg a versenyigazolványa. Szerencsére pont négy cserém volt, akik szintén nekiálltak melegíteni. Aztán a hivatalos kezdési időpont előtt pár perccel jött a jó hír: „megvannak az igazolások”. Kezdhettünk.
A 20-as keretből 16-an tudtak eljönni a mérkőzésre. A meccs előtt izgultam, hogy kit fogok kihagyni a keretből, hiszen csak 5 játékost lehetett becserélni, de – sajnos
– felesleges volt. (Azt meg kell jegyeznem, hogy az ellenfél 10 játékossal kezdett, és csak a végén egészültek ki. Így nagyon sokáig létszámfölényben játszottunk)










