Ahogy az előző blogomban említettem, hogy szerdán (08.07-én) edzőmeccset játszunk, majd vasárnap (08.11-én) kupamérkőzés következik. Reméltem, hogy a kevés edzés (kettő!!! ) ellenére sok pozitív dolgok látok a meccseken. Bár Gelsén az ifi csapat ellen nyertünk 9:3-ra, már előre vetítette a Felsőrajk elleni kupameccs baljós árnyait. Simán kikaptunk 6:0-ra.  3-4-3-as támadó alapfelállásból induló és 5-4-1-es védekező formációba visszarendeződő játékrendszerben képzeltem el a pacsai csapat „feltámadását”. TÉVEDTEM. A kondíció és az akarat hiánya alapvetően megbuktatta az elképzeléseimet. A két szélső középpályás gyakorlatilag hátvéd pozícióba szorult vissza, jobbára csak védekezett, nem volt ereje támadni. A két szélsőm pedig pont fordítva tevékenykedett: nem zártak vissza a belső középpályások mellé, elöl sétálva szóval „barátságos” szavakkal irányították hátul megszakadó társaikat.  Ha véletlenül kiharcolták, hogy gólhelyzetbe kerüljenek, akkor összerogytak a fáradtságtól a „cél előtt”. A középpályás védekezés gyakorlatilag NULLA volt, így idő kérdése volt, hogy a hátvédsor is mikor „szakad szét molekuláira”. A fáradtságtól és a hőségtől megszédült játékosokat még irányítani sem lehetett.

De hát mire jók a felkészülési mérkőzések, ha nem arra, hogy a hibákat felfedje. De hát ennyit?! 

A kupameccs után döntöttem: 4-4-2-es játékrendszerre térek át, ahol egy elöl ácsorgó csatárt leveszek a pályáról, a középpályás vonalat stabillá teszem, és áttérünk a 4 hátvédes védekező rendszerre.

Egy gond van csupán, hogy hétvégén már élesben kell kipróbálni az elképzelésemet, hiszen indul a bajnokság. Elvileg két edzésem van, hogy begyakoroltassam a főbb támadási és védekezési feladatokat, sémákat. Hogy hogyan sikerül, félve reménykedem! Kedden végre majdnem mindenki megjelent az edzésen. Örültem, hogy végre dolgozhatok teljes erőbedobással. Erre mi történt? JÖTT A VIHAR. Az edzést félbe kellett hagynunk. Már csak a mai napban reménykedem, hogy jó lesz az idő, és a játékosok nagy része eljön edzésre. Múlt héten az írtam, hogy a JÖN A MEGVILÁGOSODÁS. Most azt kell mondanom, hogy sötétben tapogatózom. 
Talán hétvégén kisüt a Nap!